Újra a tengernél

Megint önkéntesként.

Miután hazajöttem Kamerunból (Blog az ottani három hónapomról itt) rájöttem, hogy egyelőre nem szeretnék Magyarországon újra elkezdeni dolgozni, visszatérni a mókuskerékbe. Így az egyetlen megoldás egy következő külföldi önkéntes út volt. Szerencsére gyorsan megtaláltam, és ki is választottak egy ciprusi projektre. Volt egy rövid átmeneti időszak otthon, de most újra itt, a tengerparton, ezúttal Európában.

Április 16-án felszálltam a repülőre, és irány Nicosia, Európa egyetlen kettéosztott városa. Nagyrészt az ismeretlenbe, mert a projektemmel se voltam még igazán tisztában, és azt se tudtam, hogy kikkel fogok együtt lakni. Szerencsére ezúttal a reptéren ott várt rám a csomagom, így nyugodtan kezdetét vehette az egy éves ciprusi életem.

Négyen lakunk egy nagyon szép, otthonos és teljesen felszerelt lakásban. Mindenkinek kényelmes külön szobája van. ( Sikerült a négy közül a legjobbat kifognom – tágas, világos és messze a többitől)

Lakótársak:

Barbara – Portugáliából egy kicsit fanatikus kondis, de alapvetően kedves, csak picit sokat aggódik dolgokon, és túlkomplikálja a dolgokat. Nem az a laza típus.

Juanjo – Egész jófej srác Spanyolországból, de két hét alatt még azért nehéz megismerni valakit, de szerintem jól ki fogunk jönni.

Gioia – Az olasz lány. Mint egy kisgyerek. Állandóan bolondozik, de nagyon jól el lehet vele szórakozni. Egyelőre az angollal elég nehezen békül ki, de majd idővel.

Új helyzet számomra, hogy négyünk közül az én angolom a legerősebb, remélem azért így is tudok majd fejlődni. Meg az ötleteléseknél is leginkább tőlem várják el, hogy irányítsak, vagy legyek a kreatív. Az első hét az ismerkedésről szólt. Felfedeztük a várost, bemutattak mindenkinek a szervezetnél és trainingeken vettünk részt. Végre képben vagyok azzal, hogy mit is fogok csinálni itt. A projektünk röviden:

„Cultural Caravan is a YEU Cyprus EVS program based in making social and cultural activities for young people from Nicosia and all around Cyprus”

A második héten bele is fogtunk a tervezésbe, hiszen május 8-án már meg kell rendeznünk az első nagyobb eseményünk: https://www.facebook.com/events/1733172433606059/

Szeptembertől havonta kell rendeznünk egy nagy eseményt, ahova remélhetőleg minél több helyi fog ellátogatni. De ennyiben nem merül ki a feladatunk. Minden héten különböző programokat kell szerveznünk, többek között; quiznight, kirándulások, vegetáriánus konyha, filmklub, focibajnokság, kosárbajnokság, strandjátékok, bortúra, stb.

Ezen kívül heti 2-3x négy órát töltünk a helyi Caritasnál, ahol menekültekkel foglalkozunk.

Nem fogunk unatkozni.

(Kattints a további képekért)

Persze nem csak „munka” volt az elmúlt két hétben. Sokat jártuk a várost, felfedeztünk pár kocsmát, éttermet, voltunk már egy házibuliban is (ahol a vacsora volt a fénypont, nem az ivás és a bulizás) és a tengerpartra is elbuszoztunk a hétvégén.

Még a végén azért megjegyzem, hogy 30-35 fok és verőfényes napsütés van minden nap. (Nyáron pedig 42-48 lesz.)

(Bele kell újra szoknom a blogolásba, mert kicsit berozsdásodtam. Próbálok majd picit összeszedettebben írni a jövőben.)